A Szent József-év ünnepélyes megkezdése

Gábor Bertalan | 2021. március 20.
A Szent József-év ünnepélyes megkezdése

Amint tudjuk, a Szentatya 2020. december 27-én, Szent Család vasárnapján 2021-re meghirdette a családnak szentelt különleges évet, amelyet Ferenc pápa, március 19-én, az Amoris laetitia kezdetű apostoli buzdítása közzétételének ötödik évfordulóján nyitott meg Rómában. Ennek kapcsán, Makrancon az ünnepi szentmise a szent József emlékhely megáldásával kezdődött.

Köszönet és hála mindazoknak, akik fontosnak tartották, hogy emlékül és ösztönzésül, eszményképnek állítsuk a hívek elé Szent József életpéldáját.

A családra vonatkozóan Szent József tanúságtétele valóban mérhetetlenül fontos. Különösen az atyaság, a családapaság megéléséről van itt szó, amelynek manapság már pusztán a megértésével is nagy bajok vannak. A másik a jegyesi kapcsolat, s ezen belül a tisztaságnak a megélése, amit úgy Szent II. János Pál, mint Ferenc pápa is hangsúlyoz. A tisztaság alatt persze nem pusztán a bűnöktől való tartózkodást értik, hanem mindig a másikra irányuló és nem az önmaga javát kereső szeretetet.

Sőt, Szent József Mária autentikus tiszteletére is tanít minket. Puszta jámborkodással ugyanis hitelesen nem tisztelhetjük a Szűzanyát. Szent József, Mária iránti tisztelete nem szentimentális érzésekben nyilvánult meg, hanem abban, hogy József, Mária hitét élve, vele járva lépett a hit zarándokútjára. Szent József a munka, a cselekvés példája is. Nagyon érdekes Józsefnek a misztérium iránti érzéke is. Tudja, hogy Isten mérhetetlenül meghaladja az ő tudását, ezért értelmével és akaratával hitből fakadó engedelmességével meghajlik előtte.

Szent József az életben, a munkában, a családban, az öröm és a fájdalom pillanataiban mindig Istent kereste és szerette, kiérdemelve ezzel a Szentírás dicséretét, aki igaz és bölcs emberként említi. Ezért, ebben az ő tiszteletének szentelt évben fohászkodjunk hozzá gyakran, különösen a nehéz pillanatokban. Szerdánként gyújtsunk gyertyát a szobránál.

Adja Isten, hogy Szent József legyen a szülőknek, a tantestületek tagjainak, a nevelőknek és a lelkipásztoroknak: az apaság, a hitvesség, a gyermeknevelés mintaképe, gyermekek hathatós közbenjárója, a bajban és a szükségben levők támasza és pártfogója.

A názáreti otthon példája legyen minden család - határon innen és határon túl - a hit, a remény, a szeretet, a vallásosság és a nemzeti önazonosság őrzője, védője és növelő fészke.